Az Általvető vendége ezúttal egy különleges muzsikus lesz, aki munkásságával és életvitelével, életszemléletével több ponton kapcsolódik össze a hagyományos népi kultúrával és a népzenével. Tóth Viktor szaxofonos, zeneszerző, zenekarvezető mesél többek között arról is, hogy hogyan jutott el egy archív felvételen hallott énekhang által egy gyimesbükki 97 éves asszonyhoz, illetve, hogy a Tisza parton vagy éppen a Tatros partján üldögélve, milyen inspirációk által születik meg a zene a lelkében és a hangszere által.

Mezőszemere Hevesben a borsodi megyehatár közelében fekvő település. Egyik utcája az idők során egyaránt viselte már a Kerekalja, a Partizán és a Pacsirta utca nevet. Itt született és itt él Bukta Imre, Kossuth díjas képzőművész, aki 2022-ben ünnepelte 70.születésnapját, A Godot Galériában volt látható az a nagy sikerű kiállítás, Műveljük kertjeinket címmel, amely a mai magyar vidék képét tárta a látogatók elé.

Az Általvető vendége ezúttal egy olyan fiatal alkotó, aki a népi kézművesség hagyományát különleges módon illeszti be a saját életébe, a 21. század mindennapjaiba.
Csíki Virág, népi kézműves alkotó, oktató, gimnáziumi éveiben még színésznőnek készült, aztán nemezkészítő lett és a takácsmesterséggel is barátkozott. Jelenleg népi játszóházvezetőként, bútorfestőként, kosárfonóként alkot és oktat kicsiket, nagyokat. Az idáig vezető útról, meghatározó élményekről, kihívásokról, izgalmas mesterségekről beszélgettünk.

Mohos Zsófiát, „Görbeország” fotográfusát az eltűnőben lévő paraszti világ 13 éves korában, Kisecseten érintette meg először. Azonnal a régi tárgyak gyűjtésébe kezdett, helyi múzeumot akart létrehozni. Nem sokkal később egy szerencsés véletlen folytán fényképezőgéphez jutott és azóta fotók segítségével folytatja a leletmentést.

„Kemény sorsokat látok, hallok, mélyre megyek a huszadik századba, a paraszti világ utolsó generációjának életébe. Mesélek egy olyan világról, amiből az értéket talán ki tudjuk még menteni, bepakolni a mi batyunkba, s tovább vinni..., És mesélek egy olyan világról, melynek egy részét talán jobb is örökre elfelejteni.” (Mohos Zsófia)

A Ringató módszer egy szekszárdi kollégiumi társalgóból indult el világhódító útjára 1991-ben.

Komlón az énekóra varázslat volt Tóth Feri bácsival. Aki szerint a magyar gyerekeknek a magyar népdal nem lehet lecke.

Fekete és fehér hóról is szót ejtünk.

Marosi Júlia Trabantja kiválóan alkalmasnak bizonyult a rekeszlégzés elsajátítására.

Szokolay Dongó Balázs, a „rusztikus zenék rabja”ként különleges helyet foglal el a népzenei és a világzenei palettán. Elhivatottságát, előadóművészi sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számtalan előadóval, formációval játszott és játszik együtt; a népzene, a jazz és a klasszikus műfajban egyaránt. Beszélgetésünkből kiderül, milyen út vezetett a Dél-kelet magyarországi településtől, Tótkomlóstól a legnagyobb fesztiválszínpadokig, illetve, hogy hogyan kaphat helyet a magyar duda a londoni Royal Albert Hall hangversenyteremben.

Nóvé Soma, rockzenész, a Mordái zenekar alapítótagja, a magyar népdalokat és a bennük rejlő üzenetet fordítja át a jelenbe. Hogy mindezt miért és hogyan teszi, kiderül a beszélgetésünkből.

Móga-Sebők Erzsébet Tizennyolc évesen tette be a lábát a Vakok Iskolájába és gyógypedagógusként negyven éve ennek az intézménynek a munkatársa. A nagycsaládos gyógypedagógus-fazekas oktatótól, aki mindenemellett egy civil szervezet elnöke, megtudhatjuk, hogyan jut ideje minderre.

A beszélgetés során elárulja, hogy a fenékszöget csak a fazekas vizsga után sikerült megtanulnia.

A fazekasság mellett vizuális nevelést is oktat. Ahhoz, hogy nem látó emberben a „virág képzet” kialakuljon sőt, még írókázni is megtanuljon, rendhagyó pedagógiai módszerekre van szükség.

Négykezest nem csak zongorán lehet előadni, hanem fazekaskorongon is.