• EDM: „Nemcsak fenn voltunk a térképen, hanem ott voltunk az első sorban” | Lotfi Begi
    Nov 12 2026

    🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Lotfi Begi november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról beszélgetünk. Arról, hogyan élhetünk tovább, jobb életminőségben.

    Találkozzunk a nézőtéren! Váltsd meg a jegyed:

    👉 https://event.remind.hu/

    Egy lopott magnó, egy iskolai intő – és egy pálya, ami az iskolarádiótól az Eurovízióig vezetett. Lotfi Begi, a magyar elektronikus zene egyik legsokoldalúbb alakja most úgy mesél a DJ-kultúráról, a klubéletről és a saját karrierjéről, ahogy még ritkán hallottad.

    Az EDM Podcast Backstage új adásában Lotfi Begi DJ, producer és rádiós ül le beszélgetni Szilágyi Gáborral és Borbély Gyulával. Szóba kerül, hogyan lett a szülei bakelitgyűjteményéből, a kábeltévés MTV-korszakból és a kazettára szerkesztett válogatásokból élethivatás, és hogyan jutott el egy gödöllői rádió péntek esti, szabályok nélküli műsorától a magyar underground rádiózás egyik emblematikus alakjáig.

    „Kaptam egy olyan intőt, hogy kedves szülők, értesítjük önöket, hogy gyermekük eltulajdonította a zeneteremből a magnót engedély nélkül, hogy a szünetben a társainak zenét játszott. Lebuktam.”

    Végigmegyünk a magyar klubkultúra aranykorán is: amikor az emberek száz kilométereket utaztak egy-egy DJ-szettért, egyes DJ-k kisatírozták a lemezek címkéjét, hogy ne derüljön ki, mi szól, és egy új dal megszerzése ünnepnap volt. Szó esik a Pulzár című műsorról és DJ Misia stúdióbeli látogatásáról, a Free Magazine CD-mellékleteként megjelent Hungarian House Techno Only válogatásról, a hazai techno-színtér felfutásáról és arról, hogy a 2000-es évek elején Budapest a klubéletben az ibizai és nyugat-európai élvonallal volt egy szinten.

    Megtudhatod, hogyan került Lotfi Begi a Compact Disco színeiben a magyar mainstream közepére, milyen volt a dalválasztó megnyerése és az Eurovíziós szereplés, és miért kezdett később szólóban, saját néven új irányba. Mesél a Rúzsa Magdi Szerelem-remix születéséről, a Gödöllői Királyi Kastély jubileumi koncertjéről, ahol harmincfős szimfonikus zenekarral lépett fel, és arról a Strand Fesztiválos house-szettről, amely idei nyarának csúcspontja volt.

    Elmeséli azt is, hogyan kezdett saját zenét készíteni az Acid és a Cubase korában, miért játszottak a szettjeik nagy részében még meg nem jelent dalokat, és hogyan került a Compact Disco első kislemeze a BBC Radio 1 műsorába. Kiderül, hogyan került fel Budapest a Global Underground világtérképére, és miért volt a 2000-es évek eleje a hazai klubélet csúcspontja.

    „Éreztem. Mindig megkérdezték, hogy van-e titok. Mondtam, hogy nincs. Egyszerűen csak érzem a dolgot.”

    A beszélgetés második fele őszintébb és keményebb. Miért zártak be sorra a klubok? Mit vitt el a Covid, hogyan változott meg a fellépési naptár, és miért nincs már klubturné vidéken? Hogyan versenyez a rezidens DJ a vendég DJ-vel, mit jelent a klubtulajdonosoknak az ingyenes városi napok és a romkocsmák kora, és működhet-e máshogy az üzleti modell? Lotfi Begi arról is beszél, miért nem fér bele most az életébe az underground újrakezdése, és mire lenne ehhez szüksége.

    Személyes hangot is kap az adás: Lotfi Begi elmeséli, hogyan fordított hátat az addigi életmódjának, mit jelent számára a másfél éve tartó alkoholmentesség és a rendszeres sport, és miért tartja az egyik legjobb döntésének. A végén megkérdezzük tőle, mi lehetne az az egy gondolat, amellyel újra elindulhatna egy klubkultúra.

    „Talán az emberekben a nyitottság és a kíváncsiság az új felé. Az egy fontos momentum szerintem, hogy picit tekintsenek ki a dobozból.”

    Ha érdekel a magyar DJ-kultúra története, a klubélet jövője, vagy egyszerűen szereted a hiteles zenészsztorikat, ezt a közel másfél órát ne hagyd ki. Nézd meg, írd meg a kommentben, szerinted mi kell ahhoz, hogy újra legyen élő klubélet, és iratkozz fel a következő adásra!

    Show More Show Less
    1 hr and 18 mins
  • „Amit meg kell tanítani, az a kritikus gondolkodás”
    Nov 10 2026

    🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Dr. Purebl György november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról beszélgetünk. Arról, hogyan élhetünk tovább, jobb életminőségben.

    Találkozzunk a nézőtéren! Váltsd meg a jegyed:

    👉 https://event.remind.hu/

    Miért indul be az agyad pont lefekvéskor, és mit tehetsz, ha nem tudsz aludni a pörgő gondolatoktól? Dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója ebben az epizódban az alvászavarról, a szorongásról és a depresszió korai jeleiről beszél – gyakorlati, otthon is kipróbálható módszerekkel.

    A beszélgetés egy ismerős helyzettel indul: egész nap rohansz, este pedig, amikor végre lefekszel, megrohannak a megoldatlan problémák. Dr. Purebl György elmagyarázza, miért történik ez, és bemutatja a konstruktív aggódás technikáját: egy napi negyedórás, mindig azonos időpontra tett „aggódási ablakot“, amely sosem lehet lefekvés előtt. Megtudod, nagyjából mennyi idő alatt tanulja meg az agyad, hogy a gondolatoknak ott van a helye, és milyen kérdéseket érdemes ilyenkor feltenni.

    „És a legrosszabb az, és sajnos ez elég sok alvászavarral küzdő embernél bekövetkezik, hogy végül maga az alvás lesz a szorongásnak a forrása.“

    Szó esik arról is, mit csinálj, ha éjjel mégsem jön az álom. Az önegyüttérzés mellett a professzor egy meglepő tanácsot ad: kelj fel, és csinálj valamit, amit utálsz.

    „A legtöbb ember, amikor így nem tud aludni, akkor fölkel, előveszi a könyvét, olvas, még megnéz egy epizódot a Netflixen a kedvenc filmjéből, tulajdonképpen megjutalmazza azt, hogy nem alszik.“

    Mi a helyzet, ha a negatív automatikus gondolatok már áttörik a gátat? A kognitív terápia önsegítő eszközei – a standard kérdések technikája és az öt oszlopos módszer – tanulhatók, mint a biciklizés: az eleje bénázás, de egy idő után tényleg működnek. Amikor pedig elárasztanak az érzelmek, egy bizalmas ember és az aktív együttérzés többet segít, mint a „szedd össze magad“.

    Az epizódból kiderül, miért ne kompenzáld egy rossz éjszakát sok kávéval vagy nappali alvással, mi az ortoszomnia, és miért nem érdemes az okosóra alvásadatai alapján eldönteni, hogyan aludtál. Dr. Purebl György két egyszerű szokást is ajánl: reggel fél óra séta természetes fényben, délután pedig legfeljebb 15–20 perces power nap – csak jól időzítve, a tervezett elalvás előtt legalább hat órával.

    Kitérünk arra is, hogyan lett az alvás a tudomány „mostohagyerekéből“ önálló szakterület: az alvásmedicina fejlődésétől a 2017-es orvosi Nobel-díjig, amelyet a biológiai ritmusok kutatásáért ítéltek oda. A professzor szerint ennek jó és rossz oldala is van: tudatosabban alszunk, de az alvás miatti szorongás is megnőtt. Azt is elmondja, miért árulkodó, ha éjszaka nem esik le eléggé a vérnyomás, és miért értékesebbek az otthon, a saját ágyban végzett alvásmérések.

    Tágabb kérdéseket is körbejárunk: hogyan hat a mentális egészségünkre a negatív jövőkép, a folyamatos tanulási kényszer, az információs elárasztás és a közösségi média azonnali jutalma, és miért kulcs a kritikus gondolkodás meg az unatkozás képessége.

    Végül a legfontosabb: honnan tudod, hogy baj van? A professzor három figyelmeztető jelet nevez meg – az alvás romlását, a rutindöntések nehézségét és az apró, mindennapi örömforrások elvesztését, amely már a depresszió felé visz. Megtudod, mit tehetsz ilyenkor (örömnapló, öröm-életrajz, mindfulness), és mikor ne habozz szakemberhez fordulni.

    A beszélgetés végén elhangzik az egyetlen első lépés, amellyel érdemes elkezdeni a jobb létet – és amire a házigazda egyáltalán nem számított.

    Dr. Purebl György ajánlott YouTube-csatornája alvással kapcsolatos tanácsokkal: Te jól alszol?

    Show More Show Less
    54 mins
  • „Mennyit ér egy plusz életév?” | Dr. Kóka János
    Nov 5 2026

    Inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, 25 kiló többletsúly, és egy rutinvizsgálat, ahol egyik évről a másikra minden érték pirosra váltott. Dr. Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Doktor24 felügyelőbizottságának elnöke ebben az epizódban őszintén beszél arról, hogyan fogyott le húsz kilót gyógyszer nélkül, miért próbálta ki utána a GLP-1 alapú gyógyszereket is, és miért tartja a megelőzést és a longevity-t a következő évek legfontosabb egészségügyi kérdésének.

    A beszélgetés azonban jóval korábban kezdődik. Kóka János orvosnak, egészen pontosan idegsebésznek készült, amikor 1995 körül berobbant Magyarországra az internet. Orvostanhallgatóként került az Elenderhez, és mire diplomát szerzett, az ország egyik legnagyobb internetszolgáltatóját vezette. Egy ügyeleten átélt, rendkívül bonyolult baleset döntötte el végleg, hogy nem lehet egyszerre két teljes életet élni. 32 évesen Magyarország legnagyobb minisztériumának élére került, néhány évvel később pedig egy kora őszi futás közben döntötte el, hogy önként feláll a székből.

    „És gazdasági miniszterként nekem választ kellett adnom, hogy hülye voltam, vagy hazudtam.”

    Ritka nyíltsággal idézi fel 2006-ot: a kampányban 3,5–4 százalékos költségvetési hiányról beszéltek, végül 10 százalék körüli lett. Elmondja, mit tudott és mit nem, miért maradt mégis, és miért gondolja ma, hogy akkor fel kellett volna állnia és asztalt borítania. Szó esik arról is, miért nehéz sok politikusnak kiszállni, és miért számít, hogy legyen hová visszatérni. Dr. Kóka János szerint a hatalom külsőségeit soha nem szabad elhinni: a vörös szőnyeg nem neked gurul, hanem a pozíciódnak. A politika után a digitális fizetések világa következett Európában és Délkelet-Ázsiában, majd 2020 körül a Doktor24, ahol évtizedek után vállalkozóként tért vissza az egészségügyhöz.

    A második részben a magyar egészségügy kerül terítékre. Ha ma inkább betegségügyről beszélhetünk, Dr. Kóka János szerint a helyzet még ennél is rosszabb: a pontos név a kórházügy. A nagyjából 3600 milliárd forintos költésből megelőzésre körülbelül 100 milliárd jut, a kórházi ágyak 40 százaléka üresen áll, a hatályos egészségügyi törvény pedig 1997-es, abból az időből, amikor még nem volt okostelefon. Számításai szerint a rendszerváltás óta mintegy 20 ezer milliárd forintos finanszírozási hiány halmozódott fel.

    „Minden, ami korábban fekete volt, az most piros lett.”

    Aztán jön a személyes fordulat. Három évvel ezelőtt a májenzimek, a vérnyomás és a gyulladásos paraméterek is rossz irányba indultak, a terheléses vércukorvizsgálaton pedig a 40–50 körüli csúcs inzulinszint helyett 200 jött ki. Dr. Kóka János nem drasztikus fogyókúrába kezdett, hanem kis lépésekbe: kevesebb cukor és kalória, izomépítés, szakértői tanácsok. Egy év alatt húsz kilót adott le gyógyszer nélkül, később tudatosan kipróbálta a GLP-1 gyógyszereket is. Elmondja, miért nem ír fel a Doktor24 ilyen szert életmódprogram nélkül, hogyan működik a TEST központ, miért nem elég a heti ötszöri kardió, mennyi fehérje kell, és miért nem szégyen pszichológushoz fordulni. Arról is mesél, miért ne lemondásként éljük meg az életmódváltást, és miért lesz a nehéz kezdet után meglepően könnyű.

    „Próbáljunk életben maradni a következő tíz évben. Ez a legfontosabb.”

    Az epizód végén kiderül, miért éppen a következő tíz év a kulcs, mit jelent a „glükóztársadalom”, és miért nem a te kudarcod, ha elsőre nem sikerül. Ha érezted már, hogy csendben, alattomosan rád szaladt néhány kiló, ezt a beszélgetést érdemes végignézned.

    Show More Show Less
    1 hr and 6 mins
  • EDM: “Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége” – Peter Makto az éjszakai élet 30 évéről
    Oct 29 2026

    Hogyan lesz egy Sopron melletti faluból indult gyerekből, aki a családi csatározások elől a Walkmanbe menekült, 2026-ban az év DJ-je Magyarországon? Peter Makto, a hazai house és progressive house egyik legismertebb DJ-ja most őszintén mesél arról, hogyan mentette meg az életét a zene, miért hagyta ott a szülői házat, és mit tanult a sikerből, a támadásokból és a saját egójával vívott harcból.

    Az EDM Hungary Backstage podcast új adásában Szilágyi Gábor és Borbély Gyula a legelejére kalauzolja a vendéget: a vidéki diszkókhoz, ahol pogózó rockerként állt a stroboszkópfényben, az osztrák rádiós kazettához, amelyről először hallott olyan zenét, aminek nem volt vége, és az első használt bakelitekhez, amelyeket lemezboltosok autójának csomagtartójából vásárolt. Kiderül, hogyan kapta a Dandy nevet egy győri DJ-verseny előtt, hogyan lett belőle az Avatar című film hatására Peter Makto, és miért ellenkeztek a klubtulajdonosok a névváltással.

    Szó esik a Flörtről is, ahol 2001-től 2014-ig volt rezidens, a húsvéti nyitóról, amikor annyian tolongtak a bejáratnál, hogy be kellett zárni az ajtót, és arról, miért tartja a warm-upot a DJ-zés legnagyobb iskolájának. Kitérnek arra is, hogyan változtatta meg a digitális korszak a producerek és a DJ-k viszonyát, miért kellett a DJ-knek zenét írniuk, és hogyan vált a Dandy név használhatatlanná a nemzetközi piacon. Elmondja, mit tanult Tomi Boytól és Slam Juniortól, és miért tartja magát a két DJ egyvelegének. A beszélgetés egyik kulcsmondatát Frankie Knucklestól idézi:

    “Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége.”

    Peter szerint a mai DJ-k közül sokan félnek attól, hogy a közönség nem reagál azonnal, ezért inkább kiszolgálnak, ahelyett hogy vezetnének. Megtudjuk, mit jelent számára az Év DJ-je cím, hogyan látja a hater tábort, miért fordulnak szerinte a legnagyobb rajongókból néha a legnagyobb kritikusok, és milyen változást hozott az életében, hogy idén először teljesen tiszta: se alkohol, se drog. Mesél a nehéz családi háttérről is, a gyerekszobában hozzá hitt lányról, aki megjósolta az útját, és arról a pillanatról, amikor kilépett a szülői házból:

    “Ha itthon maradok, akkor lemaradok a saját életemről.”

    A beszélgetés második fele a magyar éjszakai élet jövőjéről szól. Miért nem épül jó hangtechnikájú klub? Miért vesznek ki sokan a zenéből, de nem tesznek vissza semmit? Mit tehet egy klub, ha saját lemezkiadót indít, és rögzíti a vendég DJ-k szettjeit? Peter négy lemezkiadót működtet, és őszintén beszél az influencer DJ-jelenségről, a brandépítésről, James Hype konyhai szettjeiről és a saját sikertelen TikTok-kísérletéről is. Közben a Ted Lasso is előkerül, mint Peter kedvenc sorozata a szeretet erejéről. Gábor és Gyula szerint a kulcs az, hogy a DJ olyan tartalmat készítsen, amiben természetesen önmaga lehet.

    Végül a progressive house-ról és az underground körforgásáról beszélgetnek: arról, hogyan váltotta egymást a progressive, a tech house, a melodic és az afro house, miért térhet vissza a hosszú, 7-8 perces számok világa, és miért szól ez a műfaj Peter szavaival:

    “A progresszív zene pontosan az, ami soha nem a csúcspontokról szólt, hanem az utazásról.”

    Ha DJ vagy, zenét szeretsz, vagy az éjszakai élet múltja és jövője érdekel, ez az adás neked szól. Nézd végig, és írd meg kommentben, szerinted a DJ-nek vezetnie vagy kiszolgálnia kell a közönséget!

    Show More Show Less
    1 hr and 45 mins
  • „A bukás nem szégyen” – László Árpád a Robinson étteremről, a Spoon hajóról és az újrakezdésről
    Oct 22 2026

    László Árpád neve összeforrt a magyar vendéglátással: az 1986-os városligeti fagylaltozótól a Happy Box ajándékhálózatig, a Robinson étteremtől a Spoon hajóig és a Columbus Pubig egy egész korszakot épített fel a semmiből. Ebben a beszélgetésben végigjárjuk, hogyan lett egy zongorázó, úszó kamaszfiúból Magyarország egyik legismertebb vendéglátós vállalkozója, és mit tanult útközben a bukásokról.

    A történet a gyerekkorban kezdődik: tíz éven át napi zongoraóra és hajnali úszás a Margit-szigeten, ahol korán megtanulta, hogy a célt egyedül kell elérni. Innen datálódik az a fajta magabiztosság, amely később arra vitte, hogy a kiszáradt városligeti tómederbe szökőkutat, szigetet és üvegéttermet álmodjon – majd meg is valósítsa. A fagylaltozó 1986-os megnyitása, az első napon ellopott terasz-felszerelés, és a napi 150 kilós fagylaltforgalom mind ennek a konok, szinte tudattalan önbizalomnak a bizonyítékai.

    A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan született a Happy Box ötlete egy frankfurti ajándékkiállításon tett látogatásból, és hogyan nőtte ki magát 45 üzletes franchise-hálózattá úgy, hogy indításkor még magáról a franchise fogalomról sem tudott semmit. Hallhatjuk, hogyan alkudta ki egy bevásárlóközpont vezetőjétől a plafon fölötti galériát egy centiméterre pontos méréssel, és hogyan vágott bele a Robinson étterembe, amellyel az élményalapú gasztronómia egyik úttörője lett Magyarországon.

    Nem maradnak ki a kudarcok sem: a Columbus Pub kezdeti bukása és újraindítása angol pubként, amely végül egy évtizedig futott sikeresen, a Spoon hajó megálmodása egy 75 méteres kiszuperált uszályból, a 2008-as gazdasági világválság, amely a Fusion étterem bezárásához és egy olasz étterembe való átalakításhoz vezetett, vagy a Covid utáni munkaerőpiaci felfordulás a vendéglátásban. László Árpád szerint a bukás nem szégyen, hanem a tanulás egyetlen igazán hatékony módja:

    „Bukások nélkül csak maximum nagyképűvé válsz, az ilyen pofonok meg józanítanak, hogy azért nem mindig tudsz jól dönteni.”

    A beszélgetés másik fontos szála a családi háttér: felesége, Nikol és a három gyermek szerepe abban, hogy évtizedeken át egyszerre több étterem és üzlet is működőképes maradjon. László Árpád szerint anyja mondása kísérte végig az életét:

    „Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen.”

    Arra is választ kapunk, hogyan lehet egyszerre több vállalkozást irányítani anélkül, hogy az ember belerokkanna – ehhez a saját „tányérzsonglőr”-hasonlatát osztja meg:

    „Csak azt kell észrevenni, melyik az a tányér, amelyik le akar esni. Akkor visszamész, és megpörgeted.”

    A beszélgetés végén szó esik a gyerekek pályaválasztásáról, az utódlás kérdéséről, valamint arról, hogyan néz vissza közel negyven vállalkozói évre: miért nem akar már „világmegváltó” lenni, és miért tartja ma is fontosnak az évi két-három közös nyaralást a családdal.

    László Árpád arról is beszél, hogyan adta át munkatársainak a saját igényességét – a Happy Box-nál és a Robinson étteremnél is olyan kollégákat nevelt ki, akik később maguk is sikeres vállalkozást indítottak.

    Ha érdekel, hogyan lehet egy ötletből országos hálózatot építeni, hogyan lehet talpra állni egy bukás után, és milyen szerepe van a családnak egy vállalkozó életében, ez a beszélgetés sok gyakorlati tanulságot és őszinte vallomást tartogat.

    Show More Show Less
    1 hr and 13 mins
  • EDM: Aki DJ-zik, annak szeretnie kell az embereket is
    Oct 15 2026

    Ki mondta, hogy egy DJ nem lehet pilóta? DJ Cookie – Krisztián, a Párizs mellett született rádiós, műsorvezető, DJ és családapa – ebben a beszélgetésben úgy mesél a pályájáról, ahogy még nem hallottad: a francia Energy rádió éjszakai műszakjaitól a miskolci kábelrádión át a magyar tévéstúdiókig és a pilótafülkéig. Ha érdekel, hogyan épül fel egy DJ-karrier Magyarországon, és mi van a csillogás mögött, ez az epizód neked szól.

    Cookie gyerekkorát átszőtte a zene: édesapja szaxofonos, klarinétos és zongorista volt, ő maga is több mint tíz évig zongorázott. Zenésznek mégsem készült, mert látta az árnyoldalát: ha van buli, van pénz, ha nincs, nincs. A repülés iránti szerelme viszont megmaradt. Végül a rádióban kötött ki: a francia Energynél alulról kezdte, telefonkezelő asszisztensként, majd éjszakai és nappali műsorvezetőként, közben főiskolára járt. Harmincévesen mégis mindent hátrahagyott, és Magyarországra költözött.

    Itt kezdődik az igazi történet. A megtakarítása három év alatt elfogyott, a miskolci Sky Music Rádiót öt évig ingyen csinálták, ő pedig napi 500 forintért dolgozott egy műhelyben, hogy ki tudja fizetni a rádió rezsijét. Őszintén mesél arról, milyen az, amikor nincs jövőkép, és miért nem adta mégsem fel.

    „Öt karácsony, ami nem tudsz, mi lesz másnap. Öt szilveszter, ami nem tudsz, mi lesz másnap.”

    A fordulatot az érdi Rádió Junior, majd a budapesti Extreme Rádió hozta, ahol hip-hop és old school R&B szólt. Egy szerdai Kaktusz Juice-os buli 300-400 emberrel indította be a DJ-pályát, aztán jöttek a nagy tévéműsorok. Cookie 22 éve van jelen a köztudatban, és azt is elmondja, szerinte miért kevés a közösségi média követőszáma a tévézéshez: tudás nélkül gyorsan véget ér a dolog.

    A másik nagy szerelem a repülés. Cookie 40 évesen kezdett repülni tanulni, és végigment a képzések hosszú során: egy- és kétmotoros gépek, éjszakai és műszerrepülés, kereskedelmi pilótaengedély, többfős személyzeti kiképzés, jet-orientáció, az éves orvosi vizsgákról nem is beszélve. Ma egy budapesti cég privátrepülőgépén első tisztként ül a pilótafülkében, és ott, mondja, nem Cookie, hanem Krisztián.

    „Én csak elsőtiszt vagyok, és hallgatom és tanulok tőle, hogy mit lehet jobban csinálni, és ezt imádom.”

    A beszélgetés másik fele a DJ-szakmáról szól. Cookie szerint ő nem technikai DJ, hanem előadóművész, aki a közönséggel kommunikál, és a bulijai nagy részét sikeresnek tartja. Beszél arról, miért nehéz újdonságot elfogadtatni a magyar közönséggel és a rádiókkal, hogyan működik a zenei tesztelés, miért kell a magyar hallgatónak a „biztonságpont”, és miben marad le szerinte a magyar médiavilág a nyugatitól. Kiderül az is, milyen zenét játszana, ha szabadon választhatna (Afro House, Afro Latin), és hogyan telt meg egy balatonfüredi lunchtime buli terasza.

    A legkeményebb rész a magyar DJ-k közötti féltékenységről és az összefogás hiányáról szól. Felmerül egy Hungarian DJ All Stars-buli, egy magyar DJ-színpad a Szigeten és közös zene a külföld felé. Cookie azt is elmondja, miért nem vállal egy este két-három bulit, és miért hozza fel példának a pilóták és kamionosok kötelező pihenőidejét.

    „Csak közösen. Én egyedül kevés leszek”

    Nézd végig a teljes, közel másfél órás beszélgetést, és írd meg kommentben, szerinted mit kellene változtatnia a magyar DJ-szakmának! Egy hajóban ülünk, evezzünk együtt.

    Show More Show Less
    1 hr and 20 mins
  • 300 000 látogató, egy meztelen fotó és egy ládabontás – Ledényi Attila múzeumi kampányai
    Oct 14 2026

    Hogyan lesz egy közgazdászból Magyarország legismertebb műgyűjtési szakembere, és hogyan nő ki egy pro bono kommunikációs melóból egy 16. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti vásár? Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és az Edge Communications igazgatója ebben a beszélgetésben végigveszi azt a húsz-huszonöt éves utat, amin a magyar kortárs művészeti élet kommunikációja eljutott a múzeumi sajtóközleményektől a rekordlátogatottságú kiállításokig.

    A történet a 2000-es évek elején indul, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynél, ahol Ledényi és csapata pro bono alapon, négy éven át építette fel egy magánkézben lévő intézmény teljes kommunikációját. Itt született meg az a botránykampány is, amely Andrés Serrano egyik felvételét citylight posztereken jelentette meg, majd a kirobbant felháborodást tudatosan fordította a kiállítás esztétikai értékei felé – és egy hónap alatt húszezer fizető látogatót hozott a tárlatra.

    A beszélgetésben szó esik arról a technikáról is, amelyet a sajtó később „ládabontós” néven kezdett emlegetni: a legértékesebb műtárgyak kicsomagolását exkluzív sajtóesemény keretében mutatták be, hogy a bulvármédia is érdeklődni kezdjen a kvalitásos művészeti tartalom iránt.

    “Azt mondtuk a sajtó egy szűk részének, néhány bulvárlapnak is, hogy szeretnénk egy olyan exkluzív eseményre meghívni őket, ahol a nagy értékű műtárgyak kicsomagolása zajlik.”

    Innen vezet az út a Műcsarnokkal kötött, sikerdíjas együttműködésig, amelynek keretében a „Spanyol ötvenes évek” kiállítást egy hozzáadott Picasso-anyaggal tették vonzóvá a nagyközönség számára, majd a „400 év francia festészete – Mesterművek” című tárlatig, amely két hónap alatt több mint 300 ezer látogatót vonzott – ez a mai napig havi bontásban rekordnak számít egy magyarországi kiállításnál.

    A fotóművészet felértékelése külön fejezet: a Brassaï, André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi anyagára épülő kiállítás, majd az Abanovák Vilmos életművét bemutató, debreceni Modemben rendezett „Barbár zseni” tárlat is azt bizonyította, hogy vidéki helyszínen is lehet országos érdeklődést generáló, tömegeket megmozgató kiállítást csinálni.

    A beszélgetés másik fontos szála a műgyűjtés társadalmi akadályairól szól. Ledényi Attila elmeséli, hogyan jött létre a műgyűjtőkről szóló magazin, amelyben 120 magángyűjtővel készítettek interjút – és hogy miért mondja még a több ezer műtárgyat birtokló gyűjtő is gyakran azt, hogy ő „csak vásárolgat”.

    “Ma Magyarországon volt olyan műgyűjtő, akinek két-három ezer műtárgya van, és ő is azt mondta: én nem vagyok gyűjtő, én csak vásárolgatok.”

    Ez a felismerés vezetett el az Art Market Budapest alapfilozófiájához: olyan nyitott, fesztiválhangulatú közeget teremteni, ahol bárki könnyen túlléphet a pszichés korláton, és megveheti élete első műtárgyát.

    “A cél az, hogy a közönség érdeklődését felkeltsük egy magas kvalitású művészeti tartalom iránt.”

    A beszélgetés végén szó esik a 16. Art Market Budapestről is, amely október 15. és 18. között az MTK Sportparkban várja a látogatókat – egy legalább harminc köztéri szoborból álló, harminc ország kiállítóit felvonultató szoborparkkal kiegészülve.

    Show More Show Less
    1 hr and 4 mins
  • Kamaszkori hit, ami felépített egy vagyont – Balogh Petya és Maja tudatos döntései
    Oct 8 2026

    Mit csinál egy pár, ha az egyik fél tőzsdei cég vezetője és startupokba fektető üzletember, a másik ultramaratonista vállalkozó – miközben egy kilencéves gyereket is nevelnek? A Tudatos Döntések mai epizódjában Balogh Petyával és Majával beszélgetünk arról, hogyan szervezik a mindennapjaikat egy közös naptár segítségével, miért nem félnek az üres időponttól, és mi tartja össze a kapcsolatukat évtizedek óta – a tudatos döntésektől a párkapcsolati kommunikációig.

    A beszélgetés gyorsan a naptárnál köt ki: Petyánál és Majánál szó szerint minden a naptárban van, a bevásárlástól a gyógyszerkiváltásig. Két külön naptárat vezetnek, amit mindketten látnak, és esténként közösen nézik át, mi vár rájuk másnap. A rendszer felszabadító is, de ijesztő is tud lenni – nem szeretik az üres naptárat, mert szeretnek dolgokat építeni és hatást gyakorolni. Szóba kerül az is, mennyire eltérő a stressz-szintjük, és hogy ez mennyit változott egy korábbi, kiégéshez közeli időszakhoz képest.

    Külön téma, hogyan egészítik ki egymást a közös munkában: Petya magát ötletgazdának és „megfejtő embernek” nevezi, aki szeret problémákat szétszedni, de nem szeret egyedül megvalósítani – ebben Maja a párja, aki végigviszi a projekteket. Szó esik arról is, honnan ered a magabiztosságuk: Maja egy negatív családi mintázatból, a „mariskázásból” tanult meg kilépni, Petya pedig egy kocka, mérnök családból hozta azt a hitet, hogy minden megtanulható és megoldható.

    „Minden helyzetben eldöntheted, hogy a probléma vagy a megoldás része akarsz lenni.”

    Ez Petya egyik vezérelve kamaszkora óta. Arról is mesélnek, hogyan kezelik a köztük felmerülő súrlódásokat – ezek szinte mindig abból fakadnak, hogy Petya ragaszkodik egy ötletéhez, Maja pedig szeretné, ha elengedné –, és miért nem lehet előre eldönteni, melyiküknek van igaza.

    A startupbefektetői oldalon kiderül, hogy több mint 3000 céget néztek már át, és eddig 120 fölé fektettek be, miközben tudják, hogy ezeknek nagyjából a fele végül sikertelen lesz. Petya elmondja, mi alapján választják ki a jó alapítókat, és miért fontosabb a csapat pszichológiai illeszkedése, mint a puszta szaktudás. Kiderül, hogy a befektetési és képzési terület – köztük a Kürt Akadémia képzései – hogyan bővült, és milyen ambícióik vannak a régiós terjeszkedésre.

    Nosztalgikus pillanat, amikor felidézik, hogyan ismerkedtek meg az egyetemen egy kollégiumi számítógépteremben csetelve, majd hogyan találtak egymásra újra két évtizeddel később, amikor mindketten a saját életük mélypontján voltak, és már nem viseltek annyi felnőttkori „maszkot”.

    „Úgy legyünk hasznosak a világban, hogy a végén többet hagyunk, mint amit felmarkolunk.”

    Ez Petya másik alapelve, amit a befektetési és csapatépítési döntéseiben is követ. Előkerül egy híres, legendássá vált havi terv Excel-táblázat története, amivel egykor az egész szabadidejüket be akarták osztani – és ami két hét után összeomlott, ahogy a startupok és a naptár ismét átvette az irányítást. Szó esik arról, miért tartják az időt a legértékesebb erőforrásnak, és hogyan próbálnak nemet mondani a folyamatosan érkező, izgalmas lehetőségekre.

    „Menj és ne panaszkodj, menj és csináld.”

    Ezzel a mondattal zárja Maja a beszélgetést, amikor arra kérdezünk rá, mi az az egy gondolat, ami mindent vezérel az életében. Ha érdekel, hogyan lehet tudatosan megszervezni egy zsúfolt, startupokkal és edzésekkel teli életet úgy, hogy a párkapcsolat és a család is működjön, ezt a részt mindenképp hallgasd végig.

    Show More Show Less
    58 mins