Showing results by narrator "Lackfi János" in All Categories

Létezik-e ​olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat. Ahol szeretném a homokórát megállítani?

Eper bácsi, a meg nem értett festőművész, Dinnye bácsi, az örök házmester. Torma kisasszony, a migrénes fiatalasszony, Mák, egyetemista, Ribizli, magányos kislány. Kik is ők? Ők a belvárosi gyümölcsök, egy átlagos belvárosi bérház lakói. Mi vagyunk, gyerekek és felnőttek, vidámak és szomorúak - ahogy Lackfi János látja.

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Ebből a hangoskönyvből az is kiderül, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

A Dombontúli Lakóparkban mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, a kész lakásokba pedig érkeznek a lakók. A gyerekek, Akác, Kőris és a többiek együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó történetből pedig azt is megtudhatjátok, hová vezet a titkos átjáró.

A "magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mit keres Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe?

A magyar ember eltöprengett, vajon miből tudható, hogy ő éppen magyar. A nagy sikerű első kötet és hangoskönyv után ezúttal, többek között azt is megtudhatjuk, hogy a magyarok miért mindig csak a vesztett csatákat ünneplik, miért vannak kiélezve az anyósukra és hogy miért kedvenc történelmi játékuk a "mi lett volna, ha"? A szerző úgy látja, a humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba és javul a kedélye.